Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is!
Ha a fogkrém kibújt a tubusból, nehéz visszanyomni !
Olyan nincs, hogy verekedés közben futballmeccs tör ki?
A lónak is négy lába van, mégis L alakban lép.
Ritka, mint a fehér Zorro.
Az öregkor legbiztosabb jele az, ha a gyertyák többe kerülnek, mint a születésnapi torta.
Egy vadászat élménye nagyban függ attól, hogy a puska melyik oldalán tartózkodsz.
A házasságban a két fél eggyé válik. A gond ott kezdődik, amikor el kell dönteni, melyikükké.
A legrosszabb dolog a cenzúrában a ...........!
ősi repülős szabály: több repülőgép található az óceánban, mint tengeralattjáró az égen.
"Hogy mit csináljunk?" - mondta az ókori kínai faltervező mérnök.
Arra, hogy "Jó reggelt!" nem a "Bizonyítsd be!" a helyes válasz.
A véleménycsere az, amikor bemész a főnöködhöz a véleményeddel és az övével jössz ki.
Azok, akik nem tudnak magukon nevetni, meghagyják ezt a feladatot másnak.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne csinálni.
Ha a kacsa nem tud úszni nem a víz a hülye.
Az élet olyan, mint a WC-papír. Minél közelebb érsz a végéhez, annál gyorsabban fogy.
Gondolkodom, tehát vagyok! - mondta a rendőr és eltűnt.
Sakkozni bokszolókkal, bokszolni sakkozókkal szeretek.
Az előítéletet olykor az tartja életben, hogy harcolnak ellene.
A teljes élethez vezető egyik lehetséges út a pályatévesztés.
A jópofák többnyire jó pofátlanok.
Minden rosszat el tudok képzelni magamról, de hiába…
A káros szenvedélyekben óriási lehetőség van: le lehet szokni róluk.
Pénzért nem tudsz barátokat venni. De bérelhetsz eleget.
Elegendő pénzem van egész hátralevő életemre. Feltéve, ha nem vásárolok semmit.
Ha nem tudsz nélkülem élni, akkor miért nem vagy már halott?
Ne vegyél fel szerencsétlen embereket - dobd ki az önéletrajzok felét egyből a szemétbe!
Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!
Az „Utazás az időben” témájú szeminárium kezdete: tegnap 18 óra.
Az optimista nem fékez a zsákutcában.
A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy esze is legyen valakinek.
Minél ostobábbnak nézek ki, annál többet tanulok.
Még mindig jobb fölöslegeset tudni, mint semmit.
Mindenki tudatlan, csak más-más témában.
Amíg tudsz csodálkozni, gyönyörködni, fiatal vagy.
A tű nagyszerű életmentő eszköz azáltal, hogy nem nyeljük le.
Felejtsük el, hogy meg sem történt.
Szóval, azt mondják nem is olyan szörnyű, mint ahogy mondják.
Valaki untat - azt hiszem én.
Az időpocsékolás az élet fontos része.
Baj a várban bízni, nem a katonáiban.
Mielőtt elkezdeném beszédemet, szeretnék mondani valamit.
Ha cselekszel, alkalmazkodj a szabályokhoz; ha ítélkezel, számolj a kivételekkel.
Tegyen valamit a szemétdombért is: még ma dobjon el valami szépet!
A veréb tud repülni, mégis mennyit ül az ágon!
Egynémely dolgok annyira tiltottak, hogy még a tiltott dolgok listáján sem szerepelhetnek.
Van aki istennek képzeli magát, de fölfelé kerekítve is csak félisten.
Ha te mondod és úgy van, akkor valószínű.
A tudás hatalom. Feltéve, ha a dolgot a megfelelő emberről tudjuk.
Pár kapcsolat még mindig jobb, mint a párkapcsolat.
Nem az számít, hogy szegény vagy, vagy gazdag. Csak pénzed legyen!
Nyomorultak! - kiáltott fel Victor Hugo. - Nana! - intette le Zola.
Nem vagyok hajlandó szellemi párbajra egy fegyvertelen emberrel!
Az időutazásról szóló szeminárium a múlt héten lesz megtartva.
A két pont közötti legrövidebb út mindig felújítás alatt áll.
A hatalmon levők nem félnek az igazságtól. Ellenkezőleg, bátran harcolnak ellene.
Kérj az ellenségedtől tanácsot - s tedd az ellenkezőjét.
Ha éhes vagy, nyalj sót - akkor majd szomjas leszel.
Ha egy vár romba dől, még mindig vár marad, de ha egy halom trágya a magasba emelkedik, az még mindig trágya.
Ha az embernek van egy furkósbotja, mindig akad kutya, amelyiket meg kell büntetni.
2010. szeptember 28., kedd
2010. szeptember 11., szombat
2010. szeptember 1., szerda
Az asszony és a madár
Az asszony és a madár
Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi.
Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.
DE egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni ? És megijedt.
Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni.
És egyedül érezte magát.
És azt gondolta: "Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem."
A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába és fogoly lett.
A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: "-Neked aztán mindened megvan" De szép lassan különös átalakuláson ment át: most hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását és megcsúnyult. A nőt már nem érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. DE nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.
Ha elgondolkodna, rájönne, hogy ami annak idején rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása és nem a külseje.
A madár nélkül az ő élete is elveszítette az értelmét és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá. "-Miért jöttél?" - kérdezte a halált.
"-Hogy újra együtt repülhess a madaraddal" felelte a halál. "-Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele."
A barátság öröme
A barátság öröme
Volt egyszer egy kisfiú, akinek igen nehéz természete volt. Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor, amikor elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön be egy szöget az udvar végén levő kerítésbe.
Az első napon 37 szöget ütött a fiú a kerítésbe. Az elkövetkező napok során megtanult uralkodni magán, és a kerítésbe ütött szögek száma napról-napra csökkent. Felfedezte, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint a szögeket beütni a kerítésbe.
Végül elérkezett az a nap, amikor a fiú egyetlen szöget sem ütött be a kerítés fájába. Ekkor megkereste az apját és elmondta neki, hogy ma egyetlen szöget sem kellett a kerítésbe ütnie. Az apja azt válaszolta, hogy minden nap, amikor megőrzi a nyugalmát, és nem kerül veszekedésbe senkivel sem, húzzon ki egy szöget a kerítésből...
A napok teltek, amikor a fiú közölte az apjával, hogy már egy szög sincs a kerítésben... Az apa így szólt: Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg, hogy mennyi lyuk van ezen a kerítésen! Ez már sosem lesz olyan, mint azelőtt. Amikor összeveszel valakivel, és egy gonosz dolgot mondasz neki, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek itt a kerítésen. Belemárthatsz egy kést egy emberbe, majd kihúzhatod, de a seb örökre ott marad. Mindegy, hányszor is kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad. A szavakkal okozott seb is olyan, mint egy fizikai seb. A barátok nagyon ritka ékszerek, megnevettetnek és bátorítanak. Mindig készek téged meghallgatni, mindannyiszor, ahányszor neked arra szükséged van. Támogatnak, kitárják előtted a szívüket. Mutasd meg a barátaidnak, mennyire is szereted őket! És végezetül: A barátság öröme azt jelenti, hogy valaki rád bízott egy titkot...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







































